Epilepszia

Epilepszia

A lakosságon belül 0,5-1,0 % szenved aktív epilepsziában. Magyarországon évente kb. 5000 új epilepsziás beteggel kell számolni. Epilepsziabetegségről akkor beszélünk, ha ismétlődő, spontán jelentkező epilepsziás rohamok vannak jelen. A beteg életminőségét alapvetően a megjósolhatatlan, időben visszatérő epilepsziás roham határozza meg. A nem-rohammentes betegek 5-15 évvel korábban halnak meg, mint egészséges társaik. A betegek 30%-a semmilyen gyógyszerre, vagy gyógyszer kombinációra nem reagáló un. terápia rezisztens epilepsziás. Egy speciális étrend, a ketogén diéta az ő esetükben is nagy segítséget jelent. Ez azt jelenti (amit a grafikonon is láthatunk), hogy az ilyen betegek 84%-nak felére csökkent a rohama, és ami egészen elképesztő siker, hogy a betegek negyede teljesen rohammentessé vált.

A ketogén diéta, a magas zsír, alacsony szénhidrát, optimális, azaz életkornak megfelelő fehérje tartalmú diéta. A zsír- és a nem zsírtartalmú élelmiszerek, azaz fehérjék és szénhidrátok között egy aránypárt számítanak. Az aránypároknak minden nap, illetve minden étkezésnél meg kell lenniük.

 

Epebetegség

Epebetegség

Az epehólyag egy tojás nagyságú, vékony falú zacskószerű szerv a jobb bordaívünk alatt. Feladata a máj által termelt epe tárolása, enyhe besűrítése majd a táplálkozás bekövetkeztekor az epe bélbe juttatása.

Rendellenes működése általában abból adódik, hogy az epe a kívánt mértéknél sokkal jobban besűrűsödik és un. epehomok, vagy epekő / epekövek képződnek. Ezek akár állandó gyulladásban is tarthatják az epehólyagot. A betegség látens formában csak hasi puffadást, kellemetlen, feszítő érzést okoz a betegnek. Akut állapotban azonban kíméletlen görcsöket, szúró fájdalmat is kiválthat, amely súlyos esetben akár az epehólyag kilukadásához is vezethet.

A diéta célja a kőképződés megakadályozása, a gyulladt epehólyag kíméletének megteremtése. Ehhez speciális fűszer és zsírszegény, kímélő étrend szükséges.

Az epebetegek másik nagy csoportját képezik azok a klíensek, akik műtéten átestek és eltávolították az epehólyagjukat. Ilyenkor megváltozik a tápanyagok, elsősorban a zsírok lebontásának képessége, amihez a szervezet csak hosszú távon tud alkalmazkodni. Addig viszont csak fokozott odafigyeléssel a diéta pontos betartásával lehet elkerülni a kellemetlen tüneteket.

Autizmus

Autizmus

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely egész életen át tartó állapotot eredményez. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott betegség, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. Különböző formáit egységes kórképként, ‘autisztikus spektrumzavarként’, illetve ‘pervazív fejlődési zavarok’ csoportjaként definiálja a modern szakirodalom. Genetikusan erősen meghatározott, a családokban halmozódik. Gyakoriságát jelenleg 0,5%-ra becsüljük a teljes populációban, de ez a szám folyamatosan növekszik.

Jellegzetes, figyelemfelhívó tünetek:

  • Közömbösen vagy nem várt módon reagál az emberekre.
  • Nehezen teremt kapcsolatot, vagy szokatlan módon kezdeményez.
  • Emberi kapcsolatban a kölcsönösséget nem igényli, a másik embert gyakran tárgyként használja.
  • Nem vonzódik a kortársaihoz, szívesebben játszik egyedül.
  • A beszédfejlődés jelentősen késik, vagy nem alakul ki a beszéd.
  • Nem használ szokásos, jól értelmezhető gesztusokat, (pl. fejrázás, mutatás, stb..)
  • A felnőtt kezét húzva jelzi szükségleteit
  • Beszédhasználata szokatlan (visszhangszerűen ismétel, kérdő hangsúllyal közöl, névmásokat felcserél, stb…)
  • A szemkontaktust nem megfelelően használja (kerüli, nem néz szembe, átnéz a másik emberen).
  • Megrögzötten kedvenc témájáról beszél.
  • Nem játszik fantáziadús szerepjátékokat.
  • Nehezen viseli el a változásokat
  • Szokatlan dolgoknak örül, indokolatlanul fél.
  • Eltérően érzékel. Bizonyos ingerekre (pl.: hang, fény) túlzottan vagy kevéssé reagál.
  • Nem szereti, ha megérintik
  • Súlyos esetben agresszív (autoagresszív)

 

Az autista gyermek egészséges táplálása és az állapotának megfelelő illetve az állapotát javító étrend kialakítása és elfogadtatása nagyon nehéz feladat. Nemcsak a korosztály sajátosságához kell alkalmazkodni, hanem a körülményeknek és ízlésének megfelelő étrendet kell kialakítanunk. A speciális étrend kialakításában a szülő és a dietetikus szorosan együttműködik. Majd a bevezetési szakaszban a pszichológus szakemberünk működik együtt a szülővel. A diéta biztosítja a gyermek megfelelő testi növekedését, és optimalizálja a szellemi fejlődését és testi növekedését.

 

A gyors és könnyű fogyás ígérete, és ami mögötte van

Évente közel 2000 új étrend-kiegészítőt dobnak piacra, melyek között egyre több a gyógynövénytartalmú szer. Ez a fogyasztó szemszögéből ítélve megnyugvást jelenthet, mivel sokakban a természetes eredetű gyógynövény az ártalmatlansággal fonódik össze, ezáltal kisebb a gyanú, hogy az egészségre veszélyt jelent. Sajnos ez egy erős gyökeret vert tévhit, mert a hatóanyag ártalmatlanságát illetően fontos kérdés többek között, hogy milyen növényből, a növénynek melyik részéből és milyen módszerrel nyerik ki a hatóanyagot. Előfordult már olyan eset, amikor egy alapvetően növényi eredetű fogyasztó szerről kiderült, hogy véletlenül mérgező növény került bele, aminek több tucat belga nő veséje látta kárát, akiknél veseelégtelenséget okozott. A hasonló esetek elkerülése végett mindig érdemes mérlegelni, hogy mennyire szükséges az adott szer alkalmazása, milyen információk állnak rendelkezésre az ártalmatlanságát illetően, milyen a termék összetétele és a minősége. Célszerű, ha ebben a kérdésben szakember (pl.: dietetikus) segítségét kérjük! Az étrend- kiegészítők hatalmas piacán való eligazodásban már korábbi hírlevelünkben is próbáltunk irányt mutatni (2013/10-es szám), azonban akkor átfogóan írtunk e szerek lehetséges előnyeiről, hátrányairól, alkalmazásuk létjogosultságáról. Jelen hírlevélben azonban elsősorban azokra az étrend-kiegészítőkre szeretnénk kitérni, melyeknek a testtömeg karbantartása szempontjából előnyös hatást tulajdonítanak.

Fogyókúra – éhség és jóllakottság

Étvágyszabályozó tényezők

A táplálékfelvételt – optimális esetben a szükségletnek megfelelően – az éhségérzet és az étvágy határozza meg. Ezek szabályozását egy rendkívül összetett rendszer végzi, melyben a központi idegrendszer mellett hormonok, és egyéb jelátvivő anyagok (neurotranszmitterek, citokinek) vesznek részt.

A szervezet táplálék-ellátottságának fokáról a központi idegrendszert elsősorban egyes hormonok (leptin, inzulin stb.) informálják. Ezen felül az agyban kialakuló éhségérzet vagy jóllakottságérzet, az ízérzékelésről eljutott információk és számos egyéb szignál is hatással van a táplálékfelvételre. A szabályozásban szinte minden szervünk részt vesz. A táplálékfelvétel úgynevezett érző (szenzoros) szabályozó ága az energiahiány érzetét juttatja el az agyba, zömmel a tápcsatornából és a zsírszövetből érkező jelekkel, elsősorban hormonális úton. A fehér zsírszövetben termelődő leptin vérben mért mennyisége arányos az energiaraktár nagyságával, és erőteljesen befolyásolja a szervezet energia-felhasználását. A gyomorban termelődő „éhséghormon”, a ghrelin szintje a vérben étkezés után lecsökken, így szabályozza az étvágyat és alakítja ki a szervezet „táplálkozási órarendjét”.

Az egyes étkezések méretét, az étkezés abbahagyását alapvetően a jóllakottsági szignálok befolyásolják. Ezek egyike az, hogy a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátok a vérbe kerülve a hasnyálmirigyet inzulin kiválasztásra sarkallják, ami az agyba jutva és befolyásolva más hormonhatású anyagok működését, étvágycsökkentő hatást fejt ki. Az elfogyasztott táplálékok elraktározása a zsírszövetben történik, ennek megszaporodása is az inzulinszint növekedésével jár, ami, ugyanazon mechanizmus útján, további étvágycsökkentő hatású lehet.

Amennyiben a táplálékkal felvett, és az életműködésekhez, hőtermeléshez, fizikai aktivitáshoz felhasznált energia egyensúlyban van, a testtömeg állandó marad. Azonban a testtömeg állandóságát biztosító szabályozó mechanizmusok sérülhetnek, újabb hatások érvényesülhetnek, ami könnyen súlygyarapodást idézhet elő.

 

Alvás és súlygyarapodás?

A táplálékfelvétel szabályozásában jelentős szerephez jut a biológiai óra is. Több kutató összefüggést talált a napi alvással töltött idő és a túlsúly kialakulásának esélye között. Nagy esetszámú vizsgálatokból levont megállapítások szerint az 5 óránál kevesebbet alvóknál 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki az évek során elhízás, mint azoknál, aki napi 7-8 órát töltenek rendszeresen alvással. Ezt a kapcsolatot gyermek- és fiatalkorban találták a legerősebbnek, így felvetődik, hogy az alvásra fordított egyre kevesebb idő is kiváltó tényezője lehet a gyermekkori elhízásnak.

Felnőttek esetében megfigyelték, hogy a naponta 6 óránál kevesebbet alvók átlagos energiabevitele mintegy 178 kcal-val nagyobb volt a napi 9 órát vagy annál többet alvókénál. Árnyalta a képet, hogy a kevesebbet alvók energiafelhasználása átlagosan 113 kcal-val több volt a sokat alvó társaikénál. Ezek a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alváshiány is egyik oka lehet annak, hogy többet eszünk, mint amit felhasználunk.

 

(Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2014_06_fogyokura.pdf )

Gyümölcsök, zöldségek és az antioxidánsaik

A zöldségekben és gyümölcsökben található, antioxidáns tulajdonságú biológiailag aktív hatóanyagok esetében számos kedvező hatást írtak le a különböző vizsgálatok: többek között a szív-ér rendszeri betegségek (például: a vérnyomás csökkentése, a vérlemezkék összecsapódásának gátlása és az erek működésének javítása, illetve a vérzsírszintek pozitív irányú befolyásolása révén), a demencia kockázatának csökkentése szerepel a pozitívumok listáján.  A gyümölcsökben gyakran több, akár 5–10 különféle flavonoid glükozid is megtalálható, amelyek főként a gyümölcshéjban és levelekben halmozódnak fel, mivel szintézisüket a fény stimulálja. (2)  A flavonoidok koncentrációját több tényező is meghatározza: – a növényi megoszlása (a héjban és a levélben több a hatóanyag), – az évszaki változás,  – a fényviszonyok: ha több napfény érte a termést, az a flavonoidtartalomban is megmutatkozik. Az üvegházakban termesztett növényeknél kisebb értékeket mértek, mivel az üveg visszaveri az ultraibolya sugarakat. – az érettség mértéke,  – az ételek előkészítése és elkészítése: a flavonoidok ellenállnak a hőnek, oxigénnek, azonban a konyhatechnikai műveletek során mennyiségük változhat.  – a hámozás csökkenti a mennyiséget. – a gyümölcs- és zöldséglevek flavonoidtartalma azonban növekedhet, mert készítésénél a levek kinyerése folyamán további flavonoidok szabadulhatnak fel.

– a mikrohullámú sütő használata csökkenti a flavonoidok egyik osztályának, a flavonolnak a mennyiségét. (5) Laboratóriumi kísérletek arra utalnak, hogy az egyes polifenolos összetevők külön-külön kevésbé hatékonyak a vérlemezkék összecsapódása ellen, mint együttesen több hatóanyag kombinációjaként. Együnk tehát minél többféle gyümölcsöt! (5) Egyre több bizonyíték olvasható, hogy a likopin jelentős mértékű antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal bír. A likopin nagyobb mennyiségben növényi eredetű nyersanyagokban, elsősorban a paradicsomban, paradicsomkészítményekben (-sűrítmény, ketchup, -lé), görögdinnyében, pink grapefruitban, papajában és a sárgabarackban található meg. Ezen élelmi anyagok nagyobb mennyiségű fogyasztása növeli a vérplazma likopinkoncentrációját. A nagyobb likopinkoncentrációt középkorú vagy idős nők esetében összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri betegségek kisebb kockázatával. Emellett a paradicsomalapú termékek, különösen a paradicsomszósz fogyasztása a prosztatarák kockázatának csökkenéséhez is hozzájárul. Jó tanács: a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként naponta összesen mintegy 400-600 gramm zöldség és gyümölcs szerepeljen az étrendben. Ezen belül is érdemes vegyesen, minél többféle és minél több színű (akár egy étkezésen vagy egy napon belül is), lehetőleg idényjellegű, friss, nyers vagy kíméletes konyhatechnológiával készített gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani (ha csak lehet héjastul vagy préselve) a szervezetünkre kedvező hatás(ok) elérése érdekében. (10)

TIPP: MINDEN SZÍN MÁS-MÁS TÍPUSÚ HATÓANYAGOT TAKAR, ÍGY MINÉL TÖBB SZÍNŰ ZÖLDSÉGET ÉS GYÜMÖLCSÖT FOGYASZT, ANNÁL TÖBBET TESZ AZ EGÉSZSÉGÉÉRT.

Amennyiben soknak vélnénk az említett mennyiséget, gondoljunk arra, hogy egy közepes méretű alma kb. 150 gramm, egy közepes méretű paradicsom körülbelül 100 gramm, egy adag főzelék vagy zöldségköret is legalább 200-250 gramm zöldséget tartalmaz. Ha már csak ennyit fogyasztunk a nap során, akkor is könnyedén teljesítettük a napi javasolt gyümölcs-, zöldségmennyiséget.

 

(Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/08/Taplalkozasi_Akademia_2016_08_Antioxidansok_160829.pdf )

Okostányér

Mit és hogyan együnk?

Az egészséges táplálkozás nem ördöngösség, és számos út vezet a megfelelő megoldáshoz. Magas szintű tudományos bizonyítékok szólnak a változatosság előnyei mellett, vagyis arról hogy az egészséges táplálkozás megvalósításához nincs szükség egyes élelmiszercsoportok kizárására az étrendből.  Ehelyett a különböző élelmiszerek rugalmas kombinációjával válik kézzelfoghatóvá a hétköznapok szintjén az egyéni igények, preferenciák, kulturális hagyományok figyelembevételével az egészséges táplálkozás. Az OKOSTÁNYÉR® végigvezet bennünket az alapvető élelmiszercsoportokhoz (zöldségfélék, gyümölcsök, gabonafélék, tej és tejtermékek, hús és húskészítmények, halak és tojás) kapcsolható táplálkozási tanácsokon. Emellett a megfelelő folyadékbevitelre, továbbá a zsír-, cukor- és sóbevitel mérséklésére vonatkozó útmutatás is megfogalmazódik. Így ad iránymutatást egy napi étrend ajánlott összetételéről. Az egészséges életmódnak a rendszeres fizikai aktivitás elválaszthatatlan része, ezért bár szoros értelemben nem tartozik a táplálkozás tárgykörébe, de a javasolt mozgásmennyiség is helyet kapott a legfrissebb ajánlásban.

  1. ábra: OKOSTÁNYÉRpicture1

Top 10 OKOSTÁNYÉR  tipp

  1. Együnk minden főétkezéshez piros, narancs és sötétzöld színű zöldségfélét, például sárgarépát, paradicsomot vagy brokkolit, változatos formában: nyersen, főve, párolva, zöldséglének, salátának vagy szendvicskrémnek elkészítve.
  2. Tízóraira, uzsonnára, desszertként kiváló választás a gyümölcs.
  3. Heti 2-3 alkalommal elropogtathatunk 1-1 kis maréknyi nem sózott olajos magvat, például mandulát, diót, tökmagot. Remekül kiegészítheti a tízórait vagy uzsonnát.
  4. Naponta egyszer együnk teljes értékű gabonafélét, például kenyér, péksütemény, müzli, levesbetét vagy köret formájában.
  5. Minden nap szerepeljen az étrendünkben tej vagy tejtermék! A tejtermékek, pl. sajtok, joghurtok, tejföl közül zsírtartalmuk alapján válasszunk. Kerüljön nagyobb hangsúly a sovány alternatívákra, pl. Óvári vagy Tolnai sovány sajt, 12%-os tejföl.
  6. Hetente legalább egyszer kerüljön az asztalunkra tengeri hal, de jó választás a busa, a pisztráng és a kecsege is.
  7. Igyunk meg naponta 8 pohár (2-2,5 dl/pohár) folyadékot. Ebből legalább 5 pohár ivóvíz legyen.
  8. Vásárláskor olvassuk el az élelmiszerek címkéjét! Hasonlítsuk össze a termékek zsír-, só- és cukortartalmát. Helyezzünk nagyobb hangsúlyt az alacsonyabb értékekkel rendelkező termékekre!
  9. Hetente legfeljebb kétszer fogyasszunk desszertet, édességet! Törekedjünk a felhasznált cukormennyiség csökkentésére!
  10. Csak alkalmanként csemegézzünk a nagy zsírtartalmú fogásokból, élelmiszerekből, mint például a kolbászok, szalámifélék, tejszínes mártások és desszertek, majonéz.

 

(Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/05/Taplalkozasi_Akademia_2016_05_OKOSTANYER_160530.pdf )

Call Now Button